Nap-éj egyenlőségek és napfordulók időpontjai a Földön
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
esemény
|
tavaszi
nap-éj egyenlőség
|
nyári
napforduló
|
őszi
nap-éj egyenlőség
|
téli
napforduló
| ||||
hónap
|
március
|
június
|
szeptember
|
december
| ||||
év
| ||||||||
nap
|
idő
|
nap
|
idő
|
nap
|
idő
|
nap
|
idő
| |
2010
|
20
|
17:32
|
21
|
11:28
|
23
|
03:09
|
21
|
23:38
|
2011
|
20
|
23:21
|
21
|
17:16
|
23
|
09:04
|
22
|
05:30
|
2012
|
20
|
05:14
|
20
|
23:09
|
22
|
14:49
|
21
|
11:12
|
2013
|
20
|
11:02
|
21
|
05:04
|
22
|
20:44
|
21
|
17:11
|
2014
|
20
|
16:57
|
21
|
10:51
|
23
|
02:29
|
21
|
23:03
|
2015
|
20
|
22:45
|
21
|
16:38
|
23
|
08:20
|
22
|
04:48
|
2016
|
20
|
04:30
|
20
|
22:34
|
22
|
14:21
|
21
|
10:44
|
2017
|
20
|
10:28
|
21
|
04:24
|
22
|
20:02
|
21
|
16:28
|
2018
|
20
|
16:15
|
21
|
10:07
|
23
|
01:54
|
21
|
22:23
|
2019
|
20
|
21:58
|
21
|
15:54
|
23
|
07:50
|
22
|
04:19
|
2020
|
20
|
03:50
|
20
|
21:44
|
22
|
13:31
|
21
|
10:02
|
A nap-éj egyenlőség egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).
Márciusi (tavaszi) nap-éj egyenlőség
A Földön a márciusi nap-éj egyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkábban március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt).
A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.
2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be.
Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre kezdett tolódni, de 2015-ben is még március 20-ára esett, nem sokkal éjfél előtt köszöntött be a csillagászati tavasz.
Ezután, mielőtt még újra elérte volna a 21-ét, ismét szökőév jött, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre került vissza.
A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a 22. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.
Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei napéjegyenlőségére.
Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.
Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.
A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka.
Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a 21. század utolsó 21-ei napéjegyenlőségére.
Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.
Szeptemberi (őszi) nap-éj egyenlőség
A szeptemberi nap-éj egyenlőség napja szeptember 22., illetve szeptember 23. Jellemzően 23-ára esik, csak szökőévekben, illetve közvetlenül 1 évvel utána fordul elő 22-én, illetve a nyugatabbra található időzónákban – ritkán – 21-én este köszönt be a csillagászati ősz.Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.
A nappal hossza a nap-éj egyenlőség időpontjában
A nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. Ezt a bevezető ábra is szemléletesen mutatja.A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése